Kapcsoskonyv h3z1n

Ifjúságügy ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

ISzT–Mobilitás Budapest, 2009

A kiadvány megjelenését támogatta: Excenter Kutatóközpont, Ifjúságügy Szakértőinek Társasága, Munkaerő-piaci Alap, Sociális és Munkaügyi Minisztérium Szerkesztők: Nagy Ádám dr., Földi László, Járosi Éva Szerzők: Baranyi Éva, Beke Pál Bodor Tamás, Böröcz Lívia, Domokos Tamás, Földi László, Gecse Simon Orsolya, Hegedűs László, Jásper András, Kárpáti Árpád, Katona Krisztina, Király Viktor, Királyné Kőműves Judit, Kovács Erzsébet, Letenyeiné Mráz Márta, Majzik Balázs, Mandák Csaba, Pálmai Éva, Papp Edina, Ruff Tamás, Szabó Zsuzsa, Székely Levente, Tarján Linda Eszter, Vajda Árpád Amennyiben • kérdése van, • észrevételt tenne, • hibát vagy értelemzavaró dolgot észlel, • tönkrement a kapocs, • betelt a könyv, írjon e-mailt a [email protected] Felelős kiadó: Kiadásért felel: Nagy Ádám dr., Veres Judit Inez Tördelés: Krauter Tamás Nyomás ISBN

Hasznos információk Előszó

Előszó Az Ifjúságügy, ifjúsági munka, ifjúsági szakma című módszertani kézikönyvet tartja kezében az Olvasó. A könyv folytatása és gyakorlati kiegészítője a hasonló nevű elméletalkotó könyvnek. amelyet szándékaink szerint egy szöveggyűjtemény tesz majd teljessé. Olyan módszertani gyűjteményt szerettünk volna létrehozni, amely a „tankönyv” elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifjúságsegítőknek, ifjúsági szakértőknek, hallgatóknak, „terepen dolgozót”, szakembereknek, ifjúsági szervezeti tagoknak, vezetőknek, önkénteseknek, az ifjúsági korosztályokkal is foglalkozó civil fejlesztőknek, kutatóknak, elméletalkotó szakembereknek, azaz mindenkinek, aki az ifjúságügy érintettje. Könyvünk elsősorban nekik szól. Az ifjúsági tevékenységeknek három halmazát ismerjük. A modell középpontjában maga az egyén (illetőleg közössége) áll, akiről az ifjúsági tevékenység tulajdonképpen szól. Az első hagymahéjon belül azon tevékenységek találhatók, amelyek közvetlen szereplője az egyén (közösség). E megközelítés a vertikális ifjúsági munka. A középső hagymahéjon az ifjúsági szakmába tartozik minden olyan tevékenység, amely csak közvetett módon kerül kapcsolatba magával az egyénnel (közösséggel), „pusztán” szervezi azt, kereteit adja meg, megalkotja szintetizáló elméleteit. A külső hagymahéj, az ifjúságügy, a horizontális ifjúsági megközelítés terepe, az ifjúsági tevékenységek határterületei, a más szakmához történő kapcsolódások találhatók itt. a) Ifjúsági munkának nevezzük tehát azt a tevékenységet, amely az ifjúsági korosztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szakmai szereplők a korosztályokkal kapcsolatos valamennyi interakcióját foglalja egybe. b) Az ifjúsági szakmába tartozik mindazon tevékenység, amely tartalmában, módszertanában segítséget adhat a közvetlen ifjúsági munkának. A1/1

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

c) Ifjúságügy: bármi, aminek ifjúsági vonatkozása van, így ifjúságügy a tandíjhitel, a Gyes, a gyermekétkeztetés, az ifjúsági kultúra, az ifjúsági média stb. (horizontális megközelítés). Ebből mi a horizontális megközelítéssel kevésbé az ifjúsági szakmával és ifjúsági munkával behatóan foglalkozunk.

esztés

R dem észvéte okrá l, be cia, vonó emb dás eri jo g ok

A ter v z ifj ú e z ése sá és

és sít ye én rv ké de Ér terés in ás l ilitás Mob rális tanu kultu

Ifj ú m ság en i p ed ro zsm jek en tt Önké ntess szer v é eződ g és önés seg ítése

ok

gi világ zi ifjúsá etkö z m Ne

tás lta

ka mun

lg á

Neminform formális, ális ta nulás Sz ifjú em sá g ély seg es íté s

Ac ivi és l ifjú ka s pc

szo

ás és tivit Krea ifejezés önk

jl sségfe Közö

a nk se mu kelé gi érté

gi

IĦúsági szakma

Megelőzé s

rend sze rek

ismeretek, gatási tiság igaz yza i és rmán Jog önko

á ús Ifj

Egyén/közösség

gi fjúsá ális i Virtu

IĦúsági munka

Ifjúságszakmai

or ekt i sz tai g á la so

Az ifjúsági korosztá l y szerek megértése, m ok és ren eg i s m eré dse

Korosztályi szempontból a már önmagukért felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat átpártolásnak nevezi), azaz a leválás jellegzetessé válásával) a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (kb 8–10 évestől kb 25–30 évig) tartozókat értjük az ifjúsági korosztályokhoz tartozóknak. Ezen belül az alábbi három, viszonylag homogén korcsoport között tettünk különbséget: A1/2

Hasznos információk Előszó

•• a gyerekek (kb. 8/10 éves kortól –– kb.14 éves korig), •• a serdülŋk (kb. 15 éves kortól –– kb.18 éves korig), •• és a atal felnŋttek (kb. 19 éves kortól –– kb. 25/30 éves korig), Az ifjúsági korosztályokat alapvetően három hatáscsoport éri: a család, az iskola (munka) és a szabadidős szféra mintái. Tehát az elsődleges szocializációs terep: a család és a másodlagos szocializációs terep: az iskola (óvoda, munka), mellé felzárkózik egy harmadlagos (szabadidős) szocializációs terep (az egyén életében is ilyen sorrendben jelentkezve): a kortárscsoportok (mint nem mesterségesen hierarchizált csoportok), plázák, internet, a média, a kisközösségi együttműködés stb. világa. Az ifjúsági szakmabeliek feladata az önmagáért és közösségeiért felelős polgárrá válás mással nem helyettesíthető segítése elsősorban a harmadlagos szocializációs terepen folyó munkával, de (re)szocializációs szükséghelyzetben akár valamennyi szocializációs terepen. Könyvünk célja tehát összegyűjteni, továbbfejleszteni és bemutatni az ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka módszertanát és technikáit. Az ifjúsági szektorban tevékenykedők többsége szerint ugyanis az ifjúsági tevékenység csakúgy mint két évtizede a szociális szektor, mára önálló szakmákká érett. A kapcsos könyv felépítéssel praktikus és elméleti célunk is van: Elméleti megfontolásunk legfőbbike, hogy megítélésünk szerint az ifjúságügy dinamikus és nem statikus rendszer, praktikus okunk pedig az, hogy nem hisszük, hogy bármelyikünk birtokolná a terület teljes tudástárát. Így arra bíztatjuk az Olvasót, hogy ossza meg velünk a szerkezetbe illeszthető ás a tartalomba illő tapasztalatait, módszereit, hogy az a későbbiekben valamennyiünk közös kincse legyen.

A1/3

Hasznos információk Használati útmutató

Használati útmutató Módszertani kézikönyvünk ún. kapcsos könyv formában lát napvilágot, ami azt jeleni, hogy a folyamatosan jelenik meg a beltartalom, azaz a kiadványt folyamatosan (várhatóan évente egyszer) kiegészítjük és frissítjük. Mindamellett igyekszünk úgy szerkeszteni a könyvet, hogy az könnyen kereshető, a benne lévő információk hamar elérhetőek legyenek. Az A) (bevezető) rész kivételével az alábbi 19 fejezet szerint épülnek fel a fő részek: I. Ifjúsági munka 1. Nem-formális, informális tanulás 2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és tanácsadás 3. Közösségfejlesztés 4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka 5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi 6. Mobilitás és interkulturális tanulás, 7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka 8. Ifjúsági projektmenedzsment 9. Kreativitás és önkifejezés 10. Megelőzés 11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok) 12. Virtuális ifjúsági munka

A2/1

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

II. Ifjúsági Szakma 13. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek) 14. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság 15. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, monitoring 16. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés 17. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete 18. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Egy fejezet 3 fő részből áll: A) Elméleti kiegészítések az Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka című kötethez B) Módszertani tár, technikák, veszélyek C) Legjobb gyakorlatok, minták

Példa A4) A közreműködők rész 8) Az ifjúsági projektmenedzsment fejezet 14) a jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság fejezet

A2/2

Hasznos információk Használati útmutató

A fejezeten belül az oldalszámozás folyamatos. A megkapott kiegészítések, frissítések során két eset lehetséges: i) Új anyagot kapnak kézhez ii) Elavult anyag javítását kapja kézhez Mindkét esetben az anyaghoz kap egy műveleti útmutatót a teendőkel.

Példa • A 9 téma 12–13 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag 12–13 oldalára • Az 5 téma 13–16 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag 13–16 oldalára • A 6 téma 8 oldala után illessze be a 9–14 oldalakat

A fejezet első oldala minden esetben tartalmazza az adott fejezet címét, rövid összefoglalóját és tartalomjegyzékét. Bizonyos fejezetekhez mellékletek tartoznak (pl.: iratminták) ezek M megjelölést kaptak.

Példa • 9M2 A 9-es téma második melléklete

A2/3

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

A2/4

Hasznos információk Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék A) Hasznos információk: Bevezető, szerkesztői útmutató, szerzők bemutatása stb. A1) Előszó A2) Használati útmutató A3) Tartalomjegyzék A4) Közreműködők A5) Én az Ifjúságsegítő Ifjúsági munka 1. Nem-formális, informális tanulás 2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és tanácsadás 3. Közösségfejlesztés 4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka 5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi 6. Mobilitás és interkulturális tanulás, 7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka 8. Ifjúsági projektmenedzsment 9. Kreativitás és önkifejezés 10. Megelőzés 11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok) 12. Virtuális ifjúsági munka Ifjúsági szakma 13. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek) 14. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság 15. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, monitoring A3/1

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

16. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés 17. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete 18. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai

A3/2

Hasznos információk Közreműködők

Közreműködők Szerkesztők Nagy Ádám dr. 1972-ben született Budapesten. Mérnök, közgazdász, politológus, tanár és jogász. Pedagógiából doktorált. Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ korábbi igazgatója, alapítója az Új Ifjúsági Szemlének és volt főszerkesztője a Civil Szemlének, korábbi vezetője az Excenter Kutatóközpontnak. Jelenleg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke. Földi László pedagógus végzettséggel, változásmenedzsment tanácsadói oklevéllel rendelkezik. 1992 óta foglalkozik ifjúsági munkával és ifjúságpolitikával. 5 évig civil szervezeteknél önkéntesként, majd 1997-től az állami szektorban dolgozott. 1993– 1996 között az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament külügyekért felelős alelnöke volt. 1998-tól a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat igazgatója. 2006-ig nemzetközi ügyekért felelős igazgató, 2007-től pedig általános igazgatóként dolgozott, 2009 júliusa óta ifjúságügyi szakmai főtanácsadóként dolgozik. 1999 óta képző, főbb szakterülete az interkulturális tanulás, a változásmenedzsment, az állami ifjúságpolitika és az ifjúságsegítői munka. Járosi Éva 1970-ben született, végzettsége szerint angol tanár. A civil szervezetek életébe a Nyitott Képzések Egyesületen, a Magyar Népfőiskolai Társaságon és a Budapest Környéki Népfőiskolai Társaságon keresztül főiskolásként, egyetemistaként kapcsolódott be. 1998–2006 között, a Mobilitás munkatársaként, az Európai Bizottság Fiatalok Európáért, majd Ifjúság 2000–2006 Programja nemzeti irodájában ifjúsági cserékkel, képzési és fejlesztő programokkal foglalkozott. Az utóbbi években – míg életében a kisfiáé a főszerep - alkalmanként ifjúsági célú kiadványokat, dokumentumokat fordít, lektorál, emellett az ELTE humánökológus hallgatója. A4/1

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Szerzők I. IFJÚSÁGI MUNKA 1. Nem-formális, informális tanulás Kovács Erzsébet közművelődés–magyar szakos egyetemi diplomával előbb a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban dolgozott, majd 1987–1997-ig kormányzati köztisztviselő volt. 1994–96-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ifjúsági Főosztályának főosztályvezetője volt. 1997-től részt vett az EU-csatlakozás oktatáspolitikai előkészítésében, a felsőoktatási Európa-tanulmányi Központok létrehozásában, később a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 előkészítésében. Közben viszszatért eredeti szakmájához, a felnőttképzéshez. 32 országban dolgozott képzőként és tanácsadóként. 2. Személyes ifjúságsegítés – Kortárs- és felnőttsegítés, coaching, információ és tanácsadás Tarján Linda Eszter 1982-ben született Esztergomban. Szakmai múltjának első állomásaként a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Esztergom Területi Szervezetének elnökeként tevékenykedett, később pedig Litvániában egy ifjúsági szervezetnél munkálkodott. Miután szociálpedagógusként lediplomázott, egy évet Németországban töltött, ahol értelmileg akadályozott gyermekek iskolájában látta el feladatát. Külföldi tartózkodása után hazatérve gyógypedagógiát tanult, valamint szülővárosának gyermekjóléti szolgálatánál fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozott. A hazai ifjúsági munkáról több ízben tartott előadást nemzetközi konferenciákon és kongresszusokon, külföldön szerzett szakmai tapasztalatait pedig itthon kamatoztatta. Kiemelkedő szakmai tevékenységéért a Magyar Köztársaság oktatási minisztere Köztársasági ösztöndíjat adományozott. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt főállású dolgozója.

A4/2

Hasznos információk Közreműködők

Letenyeiné Mráz Márta pedagógus, művelődésszervező, felnőttképzési menedzser és ifjúsági szakértő. A szekszárdi fiatalok és civil szervezetek alapították meg 1998-ban a Polip Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát, melynek szakmai vezetője 2007-ig. Számos hazai és nemzetközi projektet menedzselt. 1998-2003-ig a Szekszárdi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat felnőtt segítője. 1998-2007-ig az Ifjúságért Önkormányzati Szövetség elnökségi tagja. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezetőségi tagja. 2004 óta ifjúságsegítőket oktat az PTE Illyés Gyula Főiskolai Karon, illetve vizsgaelnökként is tevékenykedik. Képzési területek: animáció, tanácsadás módszertana, emberi jogok, közösségfejlesztés, konfliktuskezelés. Jelenleg a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat igazgatóhelyettese és az akkreditált képzések felelőse. 3. Közösségfejlesztés Beke Pál 1943-ban született. Szakmája szerint mépművelő volt. Egy évtizedes szakmai gyakorlatot követően került a Népművelési Intézetbe 1975-ben; különféle beosztásokat betöltve haláláig ennek jogutódjában, a Magyar Művelődési Intézetben dolgozott. A ’70-es évek utolsó harmadától részese volt a művelődési otthoni szakmai munka megújításának, a közösségfejlesztés hazai honosításának és elterjesztésének. Több száz cikkben, tanulmányban, több önálló kötetben szorgalmazta az emberek élethelyzetére és problémáira nyitott, annak megoldására törekvő intézményrendszer kialakulását és működését, a helybéliek óhaja szerinti művelődési otthoni működtetést. Hegedűs László Körmenden született, 36 esztendős, hét éve a város, két éve a kistérség ifjúsági referense. A Körmendi Kulturális Központban dolgozik, mint programszervező. Az NYME-ATFK-n szerezte diplomáját, művelődésszervező szakon. 13 évig zenélt a Secret Valley alternatív zenekarban, 8 évig volt a helyi VTV-ben, a Blődület című ifjúsági magazinnak szerkesztő-műsorvezetője, így a fiatal korosztály számára is ismert A4/3

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

személy. Nevéhez kötődik a Körmendi Ifjúsági Önkormányzat (KIÖ), valamint az Alternatív Diák Időtöltő (ADI) klub létrehozása, vezetése. 2008-ban MOBILITÁS díjjal ismerték el eddigi tevékenységét. 4. Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka Pálmai Éva 1983-ban született Budapesten. Tanulmányait Egerben, majd Debrecenben folytatta olasz-művelődésszervező szakon. 20072009 májusa között az Őrhegy Egyesületnél dolgozott, ahol főként a Kamaszparlament programjainak koordinálása volt a fő feladata. Ügyvezetőként képviseli a KREATIVY Nonprofit Kft-t, amelynek fő profi ljában képzési, kulturális tevékenységek állnak. 2009 májusától a Bükki Hegyhát mikro-térségben dolgozik, mint ifjúsági referens és koordinálja a helyi ifjúsági szakmai munkát. Papp Edina 1983-ban született Ózdon. Tizenhárom éves kora óta aktív tagja az Ózd térségében működő Kamaszparlament ifjúsági szervezetnek, 1998-2002 között kamasz-miniszterelnök, amely időszak alatt többször képviselte Magyarországot ifjúsági világkonferenciákon. 2006-ban végzett angol nyelvű gazdálkodási szakon a Nemzetközi Üzleti Főiskolán, 2008-ban ifjúsági szakértőként a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos végzős hallgatója. 2005 óta nemzetközi koordinátor, Bükki Hegyhát és Lincolnshire Fenland térségek közötti együttműködés előmozdítója - 2006-tól az Őrhegy Egyesület alkalmazásában. 2008-ban alapított Ifjúsági Innovációs Központ ügyvezetőjeként elsősorban az ifjúság helyben tartása és a térségi fejlesztésekbe történő stratégiai bevonásával foglalkozik.

A4/4

Hasznos információk Közreműködők

5. Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi Böröcz Lívia 1980-ban született Pécsett. Művelődésszervező főiskolai diplomáját Kaposváron, egyetemi, majd ifjúsági szakértő végzettségét Pécsett szerezte. 2004-től Pécsvárad ifjúsági referenseként a helyi - kistérségi - ifjúsági élet segítője, amely munkájának fókuszában a helyi ifjúsági érdekképviselet, főként a gyermek és ifjúsági önkormányzatok állnak. A Dél-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács miniszteri delegáltja, az NCA Demokrácia- és partnerség fejlesztési Kollégiumának tagja. 6. Mobilitás és interkulturális tanulás Baranyi Éva 1958-ban született, első szakmája szerint textiltervező-rajzoló, hivatása az emberekkel való foglalkozás, a gyerek-és ifjúsági korosztály. Andragógus végzettséget szerzett, 15 éves államigazgatási gyakorlat után ma mindhárom szektorban képzőként dolgozik, kiemelt témája a hátrányos helyzet kapcsán számos fejlesztő projektben közreműködött fejlesztőként, képzőként. 7. Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka Király Viktor 1976-ban született magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, esztéta. A veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára, Veszprém város Oktatási és Ifjúsági Bizottságának külső szakértő tagja. 1996 óta a Szellemi Regenerációs Társulás (helyi ifjúsági kulturális egyesület) ügyvezetője, valamint tréner, előadó, táborvezető az alábbi területeken: diák-önkormányzati alapismeretek, kommunikáció, konfliktuskezelés, közösségépítés, önismeret, problémamegoldás, projektmenedzsment, szervezetfejlesztés, tárgyalástechnika, vezetői ismeretek. 10 éven át a Veszprémi Ifjúsági Közalapítvány kurátora. Tagja, majd alelnöke a Veszprémi Ifjúsági és Diákközéleti Szövetségnek. 2002 óta internetes újságírással és internetes projektek vezetésével is foglalkozik. A4/5

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

8. Ifjúsági projektmenedzsment Királyné Kőműves Judit 1975-ben született pedagógus, jelenleg európai uniós projekttervezői és finanszírozói tanulmányokat folytat. Több ifjúsági szervezet alapításában működött közre. Számos hazai és nemzetközi ifjúsági projektet menedzselt. 2000-2006 Veszprém Megyei Jogú Város ifjúsági és civil referense, a Veszprémi Ifjúsági Közalapítvány titkára, a Veszprémi Diák- és Ifjúsági Önkormányzat létrehozója, felnőtt segítője. 2007 óta a Közép-dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács alelnöke, 2008tól az Inpresszó – Veszprém Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Módszertani Központ szakmai vezetője. 9. Kreativitás és önkifejezés Katona Krisztina 1981-ben született Baján, iskoláit Szekszárdon és Pécsen végezte. 2006-ban a PTE-Felnőttképzési– és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán művelődési– és felnőttképzési menedzserként szerzett diplomát. 2004-ben Cserkúton kezdett el önkéntesen hétvégi foglalkozást tartani a helyi fiataloknak környezeti nevelés céljából, majd 2004 és 2009 között a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában tevékenykedett környezetvédelmi oktatóként. 2007-ben egy nemzetközi képzésen Nicaraguában elsajátította a mural painting (közösségi falfestés) komplex közösségfejlesztő módszert. 2007 óta önkéntesként alkotásra épülő foglalkozásokat tart a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében Pécsen. 10. Megelőzés Majzik Balázs 1973-ban született Budapesten. Restaurálással foglalkozott, majd az Általános Vállalkozási Főiskolán szerzett 1997-ben csatlakozott a Drog Stop Budapest Egyesülethez, ahol önkéntesként dolgozott, majd tíz év múlva az egyesület elnöke lett. 2001-ben indította el a Civil Falu nevű kezdeményezést, amelynek eredményeként létrejött a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége. A4/6

Hasznos információk Közreműködők

2001-ben kezdett el dolgozni az Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációért felelős helyettes államtitkárságán, ahol közel hét évig tevékenykedett. 2005-ben non-profit közgazdász végzettséget. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztályának munkatársa. 11. Ifjúsági szolgáltatások – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapuló ifjúsági területek (klubok és táborok) Mandák Csaba pedagógia szakos tanár, tréner, közoktatási szakértő. Jelenleg a Deák Diák Általános Iskola tanára. Több mint 25 éve foglalkozik a nevelés-oktatás különböző területeivel pedagógusként, iskolaigazgatóként, kutatási iroda vezetőjeként. Tananyagíróként, lektorként, trénerként közreműködött különböző HEFOP programok fejlesztésében, a Szakiskola Fejlesztési Programban. Tanácsadóként dolgozik az UMFT – TÁMOP közoktatási pályázataiban. Három évet dolgozott a for-profit szférában marketing területen. Pedagógiai, államigazgatási, marketing és minőségügyi végzettségekkel rendelkezik. Szabó Zsuzsanna 1980-ban született, művelődésszervezőként végzett a NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. 7 éves korától rendszeresen táborozik, 17 éves korától táboroztat. Elnökségi tagja a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületéneké. 2007–2009 a Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesületének káposztásmegyeri játszóházát vezette. Tagja a IV. kerületi Kábítószer Egyeztető Fórumnak és felügyelő bizottsági tagja a Táplálékallergiás Gyermekeket Táboroztató Egyesületnek. Jelenleg rendezvényszervezőként dolgozik.

A4/7

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

12. Virtuális ifjúsági munka Székely Levente 1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem doktori programjának hallgatója. Az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója, az Új Ifjúsági Szemle társfőszerkesztője, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában (GyIA) civil delegált. II. Ifjúsági Szakma 1. Ifjúságszakmai rendszerek (feladat, humán és pénzügyi rendszerek) Bodor Tamás 1963-ban született Szombathelyen. Tanító, tanár, humán szervező. Tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán és a Janus Pannonius Tudományegyetemen folytatta. Általános- és középiskolai tanári, diákönkormányzatot segítő tanári munkája után, intézményvezető-helyettesi tapasztalatokat szerzett családsegítő- és megyei művelődési és ifjúsági központban. Hosszú ideig dolgozott a Vas megyei Önkormányzati Hivatal ifjúsági referenseként. A központi közigazgatásban a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács Titkárságán ifjúsági szakmai főtanácsadó volt, jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztályát vezeti. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának meghívott óraadó tanára. 2. Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság Jásper András jogászként dolgozik a Diákközéletért Alapítványnál, szakterülete a diákjog. Több éve vesz részt ifjúsági szervezetek és alapítványok tevékenységében. Korábbab dolgozott a VIII. kerületi Ifjúsági Információs Iroda, a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, az Országos Diák Unió (ODU), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ (PT-MIK) munkatársaként is. A4/8

Hasznos információk Közreműködők

Gecse Simon Orsolya szociális munkás, kábítószerügyi és ifjúsági szakértő, újságíró. Jelenleg Érd ifjúsági referenseként dolgozik. Pályáját újságíró-szerkesztőként kezdte, majd drog-prevenciós programokban dolgozott az Angyalföldi Ifjúsági és Információs Iroda, a Mentálhigiénés Programiroda és a Kortárs Segítő Műhely Alapítvány szervezésében. A szociális területen az érdi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójaként, majd a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanácsadójaként dolgozott. Kistérségi megkereső és ártalomcsökkentő szolgálatot szervezett Érden és Százhalombattán, ifjúságvédelmi feladatokat látott el az érdi Kós Károly Szakképző Iskolában. 2007-ben ifjúsági referensi munkájáért Mobilitás díjjal tűntették ki. 3. Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, monitoring Vajda Árpád 1967-ben született Dunaújvárosban. A szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán végez biológia-kémia szakon 1992-ben, majd 1997-ben humánerőforrás menedzser szakképzettséget szerez. 1992-től a Szegedi Ifjúsági Házban kulturális menedzser. 1997-től a szegedi SZITI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője. 1999-től humánerőforrás vezető, tréner a Szilánk üvegipari vállalatnál. 2001-től teleház-vezető, valamint tanácsadói-hálózatvezető a Magyar Teleház Szövetségnél. 2004-től a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda irodavezetője. 2007-től a Szegedi Tudományegyetemen oktat ifjúságsegítő hallgatókat. Ruff Tamás 1978-ban született. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Szociológia szakán végezte, majd a diploma megszerzése után a Székesfehérvári Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodában dolgozott. 2004-től az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet adatfelvételi vezetője. Feladatai közé tartozik a kutatóintézet szociológiai adatfelvételeinek szakmai tervezése és operatív irányítása, ezen kívül részt vállal A4/9

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

a kutatási programok elemzési feladataiból. Kutatóként számos ifjúságkutatási programban vett részt helyi illetve regionális szinten, több település ifjúsági koncepciójának és cselekvési tervének kidolgozásában nyújtott szakmai segítséget. Kutatási területei közé tartozik a fiatalok jövőképe, droghasználati szokásai és az ifjúsági szolgáltatások működési mechanizmusai. Középiskolás kora óta több ifjúsági és szociális jellegű civil szervezetben dolgozik önkéntesként. 4. Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés Domokos Tamás Az egyetemi tanulmányok mellett az Echo Oktatáskutató Műhelyben kezdte kutatói pályafutását 1996-ban. Több közvélemény-kutató cégnél és nonprofit kutatócsoportnál dolgozott, 2004-től az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. Fő kutatási területe a fiatalok értékrendjének változása, valamint a felnőtté válás szociológiai problémái. Ezen túl ifjúságkutatásokat végez a tanulók mentálhigiénés helyzetéről, droghasználatáról, magatartás és viselkedéskultúrájáról. Jelenleg két kutatási programon dolgozik, a kelet-európai civil szervezetek életciklusát valamint a fiatal felnőttek önálló életkezdési stratégiáit vizsgálja a posztszocialista átalakulás tükrében. A kvantitatív kutatásmódszertan szakértője, ezen belül a mintavételi technikák alkalmazási kérdéseivel, problémáival foglalkozik. 5. Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete Földi László Lásd a szerkesztők között 6. A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai Kárpáti Árpád 1977-ben született, azóta Pécsváradon él. 1998-től művelődésszervező, 2001-től ifjúsági referens Pécsváradon. 2004-től előbb Pécs városának, majd egy évvel később Baranya megye ifjúsági referense. A4/10

Hasznos információk Közreműködők

2005-től vezeti a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft-t, amely ellátja Pécs városának és a Baranya Megyei Önkormányzatnak az ifjúsági feladatait. Elvégezte a PR szakértő és az Ifjúsági szakértő szakirányú továbbképzéseket. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezetőségi tagja. Az elmúlt 5 évben civil és ifjúsági pályázati rendszerekben, testületekben szakértő, illetve döntéshozó.

A4/11

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúsági alapfogalmak Szükségesnek tűnt, hogy az ifjúsági szektorról, ifjúsági tevékenységről szóló fogalmak némelyikét, azokat, amelyek nélkül a többi fogalom megértése nehézségekbe ütközik vagy nem értelmezhető, mintegy alapvetésként, „metafogalomként” külön határozzuk meg. 1. Gyerek: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike, (kb. 8–kb. 14.), akik még alapvetően a szülőhöz–tanárhoz kötődnek. 2. Serdülő: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike (kb.15–kb.18), akiknél legintenzívebben jelentkezik a kortársakhoz való kötődés. 3. Fiatal felnőtt: Az ifjúsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike, (kb. 19–kb. 30), akik a társakhoz, barátokhoz (esetleg eszményekhez, értékekhez) kötődnek. 4. Ifjúság, Ifjúsági korosztályok: a gyerekek, serdülők és fiatal felnőttek korcsoportjainak összessége; az ifjú fogalom többes gyűjtőfogalma, együttese. Az önmagukért már felelősséget vállalni képességtől, a kortárscsoport szerepének megjelenésétől a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig terjedő időszakba tatozó korosztályok. 5. Ifjú: Az ifjúsági tevékenységek alanya (közösségeivel egyetemben), az ifjúsági korosztályok tagja. 6. Ifjak: Az ifjú fogalom többes száma, az ifjúsági korosztályok bizonyos tagjai. 7. Ifjúsági munka: az a tevékenység, amely az ifjúsági korosztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szereplők közt lévő interakciók összessége. Az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösség- és szeA5/1

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

8.

9.

10. 11. 12. 13.

mélyes fejlesztő, segítő munka. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot a születéstől felnőtt korig az úgynevezett harmadlagos szocializációs terepen (a család és az iskola mellett). Az ifjúsági munka cselekvési tere (ideje) a szabadidős idősáv, amelyhez önkéntesen lehet csatlakozni (szemben a másik két szocializációs tereppel, amely adottság, ill. kötelező). Ifjúsági szakma: az ifjúsági tevékenység középső hagymahéja, mindazon tevékenységeket tartalmazza, amely tartalmában, módszertanában segítséget adhat a közvetlen ifjúsági munkának. Az absztrakció magasabb szintjén elhelyezkedő tevékenységösszesség, amelynek feladata az ifjúsági munka „hátterének” biztosítása. Ifjúságügy: Minden olyan terület, amelynek ifjúsági vonatkozása (is) van, de nem ifjúsági munka és szakma. Így ifjúságügy a tandíjhitel, az egészségtudatosság (ifjúsági vetülete), a Gyes, a gyermekétkeztetés stb. (horizontális megközelítés). Ifjúságsegítő (ifjúsági munkás): Az ifjúsági munka tevékenységeiben kompetens, erről képesítést szerzett egyén. Ifjúsági szakértő: Az ifjúsági szakma tevékenységeiben kompetens, erről képesítést szerzett egyén. Ifjúsági szektor: Az ifjúsági munka, ifjúsági szakma és ifjúságügy összefoglaló neve. Ifjúsági tevékenység: az ifjúsági szektorban végzett valamennyi alkotó cselekvés.

A5/2

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

„Én” az ifjúságsegítő Ki az Ifjúságsegítő? Mit gondolsz az alábbi állításról? „Az ifjúságsegítő munkájának célja, hogy a segített számára feleslegessé váljon.” Valóban sok kérdést felvet ez az állítás. Ha már ifjúságsegítő munkát végzel, akkor azért, ha erre pályára készülsz, akkor pedig azért. Ki az ifjúságsegítő? Miért dolgozik? Mit csinál? Mikor teszi jól a dolgát? Ki a jó ifjúságsegítő? Ebben a bevezető fejezetben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Magyarországon és Európában még nem tekinthetjük a letisztult szakmának az ifjúságsegítői munkát mégis sok olyan értékmérő pontot, attitűdöd és kompetenciát ismerünk, amelyek már nem képezik vita tárgyát. Az ifjúságsegítő a személyiségével dolgozik, és a munkája más emberekkel való kapcsolatában valósul meg A szakmai munka végzéséhez három dolgot kell megérteni: 0. az ifjúságsegítő személye (Ifjúságsegítő) 1. az ifjúságsegítő környezete, amelyben cselekszik (Kontextus) 2. a célcsoport és a közösség szükségletei (Ifjak) A fenti három elemet az ifjúságsegítő maga köti össze oly módon, ahogy azt legjobb tudása és szándéka szerint célravezetőnek és eredményesnek találja. Ez az ifjúságsegítői munka legnagyobb felelőssége és egyben legnagyobb szabadsága is. Természetesen ebben a mentális folyamatban nem lehet eltekinteni az ifjúságsegítő saját belső értékrendjétől, meggyőződéseitől vagy hitvilágától. Az ifjúságsegítők ugyanúgy aktív alakítói a társadalomnak, mint a tanárok, vagy a politikusok. Még legóvatosabb és legtudatosabb munkájuk mellet is komoly A5/3

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

befolyással rendelkeznek a felnövekvő generáció értékrendjére. Értékhordozó és értékteremtő felelősségük van, akár tudatában vannak ennek akár nem. Tegyük fel tehát, hogy ÉN tudatában vagyok szakmai képességeimnek, rendelkezem a szükséges komptenciákkal, ismerem a munkám Európai, magyar és helyi kontextusát és részletes információkkal rendelkezem azokról a gyerekekről, serdülőkről, fiatalokról, akikkel foglalkozom, sőt még egy ifjúsági közösség létezésének gyakorlati feltételei is adottak. Bár úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy jó ifjúságsegítői munkát végezzek, azonban erre még ebben az ideális esetben sincsen semmilyen garancia. Az, hogy mit teszek és az egyes elemeket, hogyan kapcsolom össze, az kizárólag egyéni stratégián múlik. Ahhoz, hogy egyéni ifjúságsegítői stratégiáról beszéljünk, közelebbről vizsgáljuk meg ifjúságsegítői szerepet, a tág és a szűk értelemben vett kontextust és a gyerekekről, serdülőkről, fiatalokról alkotott képünket, és a fejezet végén visszatérünk az ifjúságsegítő egyéni stratégiájára.

A5/4

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Kompetenciák a tanulástámogatáshoz G. B. Shaw szerint minden szakma összeesküvés a laikusok ellen. Kivéve az ifjúságsegítőket – tehetnénk hozzá. Büszkén vagy szomorúan? Ifjúságsegítők Magyarországon nemcsak magasan kvalifikált szakemberek lehetnek. Főfoglalkozásban is lehet dolgozni szakképzettség nélkül, felsőfokú szakképzettséggel vagy bármilyen diplomával - hát még önkéntesként. Mindig lesznek szakemberek és laikusok azok között is, akik a fiatalok tanulásának feltételeit megtervezik, megszervezik. Ha a tanulást egy kínálkozó hétköznapi hasonlattal a főzéshez hasonlítjuk: a nem-formális tanulásnak nem az a perspektívája, hogy lesz majd néhány kiváló mesterszakácsunk, és nem is az, hogy házhoz szállítják a készételeket, hanem hogy nagyon sokan fognak megtanulni jól főzni, vagyis egyre több fiatal megtanulja a tanulást tervezni, strukturálni, értékelni. Mit kell tudniuk az ifjúságsegítőknek, hogy közreműködésükkel a fiatalok, beleértve a serdülőket is, fokozatosan átvegyék saját tanulásuk irányítását, szervezését? – ez a kérdés a szakmai kompetenciák meghatározásának kiindulópontja. Magyarországon kevés a kompetens ifjúságsegítő. Ez egy átmeneti állapot. Nem azért, mert még ennél is kevesebb lesz, hanem mert a szakmai kompetenciák is tanulhatók. Elkötelezett és tehetséges ifjúságsegítők nem szokták beérni azzal, hogy a könnyebb végén fogják meg a munkát. Komplex egyéni és társadalmi célokat keresnek, azokhoz pedig originális megoldásokat.

A5/5

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Az Ifjúságsegítő és kompetenciái Ifjúságsegítőnek nevezhetjük azt az embert, aki napi professzionális munkája során közvetlen személyes viszonyban van azokkal, akik őt önként elismerik és elfogadják, mint segítő személyt. •• A professzionális azt jelenti, hogy tudatos, tervezett, ellenŋrzött és értékelt munkát végez. •• A személyes viszony azt jelenti, hogy mélyebb emberi kapcsolatot ápol velük, és vállalt felelŋsséggel tartozik értük. •• Az önkéntes elismerés azt jelenti, hogy szabadon dönthetnek, hogy elismerik-e ŋt segítŋnek vagy sem, azaz semmilyen külsŋ kényszer (hatalommal rendelkezŋ személy befolyása, jogszabály, állampolgári kötelesség) nem befolyásolja döntését/döntésüket. Ezt teheti önkéntes vagy fizetett alapon is. Nem tekintjük ifjúságsegítőnek azokat az ifjúsági szakembereket, akik ezen a szakterületen dolgoznak, de nincs napi kapcsolatok az ifjúsági közösségekkel, vagy van napi kapcsolatok, de nem önkéntesen ismerik el őket segítőként. Ilyen értelemben tehát az ifjúságkutató, az 5 ezer főnél nagyobb település önkormányzatának ifjúságügyi hivatalnoka nem ifjúságsegítő, csak úgy, mint az iskolai tanár sem, akit az egyén nem önként ismer el segítőnek, hanem mert kötelessége elfogadni őt. Kivételt képeznek például az iskolák szabadidős tanárai, akik a diákönkormányzat munkáját, vagy tanterven kívüli programokat szerveznek, és bizalmat kapnak az érintettektől. Az ifjúságsegítő kompetenciái

Te mit válaszolnál az alábbi kérdésekre: •• Mit kellene az ifjúságsegítŋknek tudniuk? ( fej) •• Mire legyenek az ifjúságsegítŋk képesek? (kezek) •• Milyen érzelmi és személyes kompetenciákkal bírjanak az ifjúságsegítŋk? (szív) •• Mi legyen az ifjúságsegítŋk hátizsákjában? (eszközök) A5/6

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítők az ifjakkal és az ifjúsági munka kontextusában jelenlévő felnőttekkel történő interakció során az alábbi szakma-specifi kus képességekkel rendelkeznek. Ezek hiánya akadályozhatja az ifjúságsegítő eredményes munkáját. 1. Az érintettek képessé tétele (felhatalmazása) az önálló gondolkodásra és cselekvésre Az ifjúságsegítő képes: 1. a kollektív cselekvés és tanulás fejlesztése által képessé tenni az érintetteket a részvételre; 2. bevonni az érintetteket a tevékenységek megtervezésébe, megvalósításába és értékelésébe; 3. képessé tenni az érintetteket, hogy céljaik elérésén dolgozzanak; 4. segíteni az érintettek bizalmának, tudásának, kritikai gondolkodásának, készségeinek és megértésének fejlődését; 5. érzelmi szinten is kapcsolatba lépni az érintettekkel; 6. szélesíteni az ismereteiket a hatalom és a változás fogalomkörét illetően. 2. A megfelelő tanulási lehetőségek kialakítása Az ifjúságsegítő képes: 1. egyéneket és csoportokat megcélozni; 2. az érintetteknek megfelelő útmutatást és visszajelzést nyújtani; 3. kihasználni a spontán tanulási és fejlődési lehetőségeket a hétköznapi szituációkban; 4. felismerni a speciális tanulási/nevelési igényeket; 5. változatos tanulási módszereket és technikákat használni; 6. ösztönözni az érintettek kreativitását.

A5/7

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

3. Az érintettek kollektív és egyéni tanulási folyamatának támogatása Az ifjúságsegítő képes: 1. megtanítani az érintetteket a tanulásra; 2. segíteni az érintetteket saját kulturális hátterük, értékeik és viselkedésük felismerésében; 3. előmozdítani az aktív toleranciát és a más kultúrákból származó emberekkel való interakciót otthon és külföldön egyaránt; 4. megmutatni az együttműködésben rejlő erőforrásokat és a kreatív konfliktuskezelés eszközeit a békés megoldások érdekében; 5. segíteni az érintetteket, hogy meghatározzák saját helyüket egy változó világban. 4. Hozzájárulás a szervezeti és az ifjúságpolitikai fejlesztésekhez Az ifjúságsegítő képes: 1. forrásokat találni és azokat használni; 2. másokat irányítani és hatékonyan dolgozni csapatban; 3. szervezeti kereteken belül dolgozni a változásért és a fejlődésért; 4. másokkal együttműködni az ifjúságpolitika alakításában. 5. Értékelési gyakorlat alkalmazása Az ifjúságsegítő képes: 1. megtervezni és alkalmazni a különféle, részvételen alapuló értékelési módszereket; 2. szükség esetén megfelelő informatikai eszközöket használni; 3. beszámolót és előadásokat készíteni többféle közönség számára; 4. kutatni és az eredményeket felhasználni a gyakorlat alakítására.

A5/8

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítői etika A szociális szakmák között, a demokratikus társadalmi berendezkedés hosszú távon való fenntartása és az Emberi Jogok tiszteletben tartása érdekében megjelent az ifjúságsegítői szakma iránti Európai és hazai társadalmi igény. Hazánkban még nem beszélhetünk társadalmilag elismert szakmáról, azonban már számos településen, civil szervezetnél zajlik komoly ifjúságsegítői munka, és megindult az ez irányú szakképzés is. A szakmai létnek nélkülözhetetlen keretet ad a szakmai etika, amely kijelöli azokat a legfontosabb elvárásokat, normákat, amelyek mentén biztonsággal működhetnek és együttműködhetnek az érintett szereplők. Ebben a részben, figyelembe véve a Szociális Munka Etikai Kódexét (2005) leírjuk a legfontosabb etikai megfontolásokat, amely segítségére lehetnek a már gyakorló és a leendő ifjúságsegítők számára. Az ifjúságsegítői etika az ifjúsági munka folyamatában részt vevők értékeinek és emberi méltóságának megőrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elősegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását. Az alábbi elképzelések, szakmai megfontolások a fejezetet író szakember ajánlásai. Legfontosabb alapelveknek az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatát, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményét, és az Emberi Jogok Európai Egyezményét tekintjük. Az ifjúsági munka olyan szakmai tevékenység, amely az ifjúságsegítő felelősségét meghatározó etikai elveken alapul. Az ifjúságsegítő felelőssége, hogy saját kompetenciáján belül – a tevékenység szolgáltató vagy hatósági jellegének megfelelően – nyújtson szakmai szolgáltatásokat. Az ifjúságsegítés – jogszabályban még meg nem határozott képesítési követelmények alapján – elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül. Az ifjúságsegítő felelőssége a fiatal kliensekkel, a munkatársakkal, a munkaadókkal, az egyéb szakmák képviselőivel való együttműködésre terjed ki. Az ifjúságsegítő felelősséget vállal a kliensek érdekeinek érvényesítésében.

A5/9

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Általános elvek Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait, céljait és szándékait. Az ifjúságsegítő – a Magyar Köztársaság alkotmánya 70/A. § (1) bekezdésének megfelelően – az érintettek (hátrányos) megkülönböztetése nélkül végzi munkáját. Az ifjúságsegítő felelőssége, hogy felhívja a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amelyre a érintetteknek szükségük van életkori sajátosságaikból eredő szükségleteik kielégítésére és életük kiteljesítésére. Az ifjúságsegítő joga és kötelessége, hogy ennek érdekében helyi, országos és Európai intézményekhez, szervezetekhez forduljon. Az ifjúságsegítő az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelős kezelését. Bizonyos esetekben társadalmi felelőssége vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelősségét, amit mindenkor az érintett tudomására kell hoznia. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethető információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik. Az ifjúságsegítő a gyerek, serdülő, fiatal kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntő. Csak ennek részeként, az együttműködés érdekében végez ellenőrző tevékenységet.

Az „ifjú” és az ifjúságsegítő kapcsolata •• Az ifjúságsegítŋ az ifjú érdekeit képviseli, de tiszteletben tartja mások érdekeit is. Kettejük közötti kapcsolat a bizalmon alapul. •• Az ifjúságsegítŋ arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetŋek legyenek.

A5/10

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

•• Az ifjúságsegítés során összeférhetetlen az ifjúságsegítŋ és az érintettek közötti rokoni, baráti, közvetlen munkatársi, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat. •• Az érintettek megválaszthatják az ifjúságsegítŋt, amennyiben az intézmény mťködése ezt lehetŋvé teszi, és az érintetteket semmilyen esetben nem kötelezhetik az adott ifjúságsegítŋ elfogadására. •• Az ifjúságsegítŋ arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezŋt, amely a tárgyilagos munkavégzését gátolja. Az érintettek számára juttatott javakból az ifjúságsegítŋ nem részesülhet, kizárólag az ilyen jogcímen jelzett támogatásból kaphat juttatást. •• Az intézmény/szervezet számára juttatott javakból az ifjúságsegítŋ részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belsŋ szabályzatában egyértelmťen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi. Az ifjúságsegítŋ elŋzetesen tájékoztatja az éintetteket az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeirŋl. Az ifjúságsegítŋ egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. •• Az ifjúságsegítŋ nem használhatja fel a segítŋ folyamatot politikai célokra, vagy vallási meggyŋzŋdés befolyásolása érdekében. Az érintetteknek szabad értékválasztási lehetŋséget teremt, minden esetben építŋ és kritikus állampolgári gondolkodást tanít, saját ideológiai és vallási meggyŋzŋdését vállalja, de azt nem erŋlteti az érintettekre. •• Amennyiben az ifjúságsegítŋi szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkötelezettséghez kötött, azt az érintettekkel elŋre közölni kell. Az érintettek –– ifjúságsegítŋre vonatkozó - panaszát az érintett felek bevonásával meg kell vizsgálni.

A5/11

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Az ifjúságsegítő és a szakma kapcsolata Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk végzett munka minőségéért az őket bevonó ifjúságsegítő, illetve az intézmény vagy szervezet vezetőjéé a felelősség. Az ifjúságsegítő felelősséggel tartozik az általa vezetett segítő folyamatért, annak minőségéért. Az ifjúságsegítő nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben jogszabályellenes tevékenység folyik, vagy amelyben a tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel. Az ifjúságsegítő arra törekszik, hogy a szakterületen tevékenykedő intézmények, szervezetek és szakemberek együttműködjenek, szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat hozzanak létre. A szakma megosztásában, egyéni és pártpolitikai érdekek kiszolgálásában nem működik közre. Az ifjúságsegítő kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma fejlődését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

Az ifjúságsegítő és a munkatársak kapcsolata Az ifjúságsegítői munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvető érték az együttműködés. Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre. Az ifjúságsegítő kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat. Az ifjúságsegítő szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdőkre és a gyakornokokra. Az ifjúságsegítő más szakemberekkel történő együttműködése során tiszteletben tartja azok kompetenciahatárait, ez azonban saját felelősségét az eset további kezelésében nem csökkentheti. A5/12

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítő tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérő véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelős módon, az érintett bevonásával ad hangot. Magánjellegű kapcsolata munkatársaival az ifjúságsegítőt nem befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyőződése szerint végezze. Az ifjúságsegítő védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja őket az ifjak és a szakma érdekei miatt vállalt esetleges összeütközésekben. Az ifjúságsegítő munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára. Az ifjúságsegítő és az őt foglalkoztató intézmény, szervezet felelőssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen az érintettek közelébe.

Az ifjúságsegítő hatalomhoz és a társadalomhoz való viszonya Az ifjúságsegítő munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében részt vesz értékelésekben, szupervízión vagy szakmai továbbképzéseken. A segítő munka során az ifjúságsegítő védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy az érintettekkel szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha az etikai sérelem akár intézmények, akár személyek részéről éri, védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az illetékes Minisztériumhoz fordulhat. Az ifjúságsegítő közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minőségben, kinek a nevében nyilatkozik, vagy cselekszik. Az ifjúságsegítő elsősorban az érintettek érdekeit tartja szem előtt munkája során, oly módon, hogy a magyar állam ne sérüljenek. A5/13

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

A5/14

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítés kontextusa Az ifjúságsegítői munkának létezik helyi, nemzeti és Európai kontextusa. Ahhoz, hogy az ifjúságsegítő munkáját eredményesen és célravezető módon tudja végezni ezek ismerete nélkülözhetetlen. Természetesen van az ifjúsági munkának globális érvényessége is, de ennek részletes ismerete nélkül is jól végezhető a munka. A Kézikönyv további fejezetei segítenek a különböző összefüggések megismerésében. Az alábbiakban szisztematikusan összefoglaljuk, hogy miket érdemes tudnia egy ifjúságsegítőnek, ahhoz, hogy munkájának minden dimenziója tudatában cselekedhessen.

Társadalmi, kulturális és gazdasági környezet Európa Különbséget kell tenni szűkebb értelemben vett Európai (Európai Unió) és tágabb értelemben vett Európai (Európa Tanács) összefüggések között. Ennek részleteit A nemzetközi ifjúsági világ fejezet taglalja. Ismerni kell Európa aktuális gazdasági, kulturális és társadalmi kihívásait és szükségleteit. Ismerni kell a társadalmi kohézió és a szolidaritás pillanatnyi minőségét. Látni kell az államok közötti interkulturális viszonyokat, az együttműködés korlátait és a lehetőségeit. Felül kell emelkedni a sztereotípiákon, és utat mutatni az emberember közötti méltóságteljes együttműködéseknek. Ismerni kell a generációk közötti feszültség kezelését szolgáló példákat, és a két Európai intézmény társadalompolitikai és gazdaságpolitikai céljait. Kritikusan kell közvetíteni az Európai intézmények értékeit és céljait, és konstruktívan szolgálni Európa békés és együttműködésen alapuló jövőjét.

A5/15

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Magyarország Ismereteket kell szerezni a magyar társadalom történelmi és jelenkori társadalmi fejlődéséről, feszültségeiről és kihívásairól. Érteni kell a határon-túli magyar ifjakkal való együttműködés kulcsait. Meg kell érteni a magyar kultúra sajátosságait és hiányosságait. Kritikusan és építően kell hozzáállni a magyar nemzet sorskérdéseihez, oly módon, hogy az aktuális politikai érdekek ne tudják befolyásolni gondolkodásunkat. Érzékenyen és empatikusan kell kezelni a különböző identitások kérdését.

Politikai környezet Európa Az ifjúságsegítői munka célja az ifjak (állam)polgári létének kiteljesítése. Ebben az értelemben politikai nevelés is célja. Természetesen nem pártpolitikai utánpótlást nevel az ifjúságsegítő, hiszen az a pártok dolga. Azonban ismerni és kritikusan elemezni kell tudni az Európai politika aktuális kérdéseit. Különös tekintettel jártasnak kell lenni az Európai Unió és az Európa Tanács ifjúságpolitikájában. Ismerni kell ezen intézmények szerepét, céljait és programjait. Magyarország Ismerni kell a magyar politika aktuális kérdéseit és kihívásait. Tudni kell érzelmi távolságot tartani a politikai identitásoktól. Fel kell ismerni, hogy a politika a hatalom logikájára épül, és nem mindig a társadalom fejlődését szolgálja. Különbséget kell tudni tenni az ideológia, a vallás és a pártérdekek között. Kritikusan kell viszonyulni a mindenkori hatalom működéséhez, de minden esetben tiszteletben kell tartani azt. Nem szabad összekeverni az ifjúságpolitikai célokat az ifjúság és az ifjúsági szakma érdekeivel, de minden esetben közelíteni kell őket egymáshoz. Ismerni kell az ifjúságpolitikai célokat, stratégiákat, és az azokat szolgáló intézményrendszert.

A5/16

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Helyi környezet Ismerni kell a helyi társadalom, közösség összetételét és az egyes csoportok szükségleteit. Érteni kell a település gazdasági helyzetét és fejlődési lehetőségeit. Át kell látni a helyi közösség kulturális hagyományait és identitásaival összefüggő félelmeket. Az ifjúsági munkát a helyi közösség szolgálatába kell tudni állítani. Ismerni kell a település erőforrásait, erősségeit és gyengeségeit.

Ifjúsági közösség Az ifjúságsegítő legfontosabb és szakmai értelemben vett legsajátosabb tudása a gyerekekkel, serdülőkkel, fiatalokkal kapcsolatos ismeretek. Ebben a kérdésben az ifjúságsegítő rendelkezik a legtöbb, legmélyebb és legobjektívabb tudással. Az ifjúságsegítőnek ismernie kell a település szerkezetét, a generációk és a különböző szubkultúrák viszonyát, a település korosztályi eloszlását, az ifjúsági korosztályok tagjainak gazdasági, kulturális és társadalmi helyzetét és szerepét. Ismernie kell a helyi társadalom ifjúságról alkotott képét, és az érintettek magukról alkotott képét. Részletes ismeretekkel kell rendelkezni az érintettek valós és vélt igényeiről, szükségleteiről és vágyaikról. Ismerni kell azokat az egyéneket, akik az adott ifjúságsegítői munka célcsoportját alkotják. A fentiek mentén meg kell érteni a problémákat, és ki kell gondolni a lehetséges megoldásokat, fejlesztési irányokat, oly módon, hogy azok közösséget alkotó egyének érdekét és fejlődését is szolgálják.

Az érintettek Az ifjúságsegítő nem csak a helyi közösség ifjúsággal kapcsolatos aspektusait ismeri behatóan, hanem tágabb értelemben vett társadalom ifjúsági vonatkozásait is. A5/17

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

Alapos tudással rendelkezik az Európai és magyar korosztály specifi kus trendekkel. Ismeri a célcsoportot érintő társadalomkutatási eredményeket, az ifjúsági korosztályok trendjeit, az általános kihívásokat, az éppen létező ifjúsági szubkultúrák (létformák, izlésformák) jellemzőit. El tuja helyezni a helyi ifjúsági közösségeket a nemzeti/országos, illetve Európai ifjúsági helyzetképben, és látja azok összefüggéseit is.

A5/18

Hasznos információk Én az Ifjúságsegítő

Az ifjúságsegítő egyéni stratégiája Az alábbi táblázat abban nyújt segítséget, hogy egyénileg fel tudjuk tárni, hogy az eredményes ifjúsági munkához szükséges feltételek közül mi áll rendelkezésünkre és miben kell fejlesztő munkát végezni. Feltétel

1

2

3

Szükséges fejlesztés

Olyan hely, ahol az ifjúsági közösség rendszeresen tartózkodhat, és megfelelő körülmények között tevékenykedhet. Megfelelő képzettségű, a fent elemzett kompetenciákkal rendelkező ifjúságsegítő. A felnőtt közösség, és a helyi hatalom (vezetők) támogató, és elismerő hozzáállása. Az ifjúsági közösség fejlesztéséhez, tapasztalatszerzéséhez szükséges anyagi források. Az adott egyén alapos személyes ismerete és igényeik megértése. Az ifjúságpolitika Európai, országos és helyi rendszerének ismerete. Európai, nemzeti és helyi társadalmi és politikai szükségletek ismerete és azok kritikus értelmezése. Az ifjúságsegítő egzisztenciáját és folyamatos tanulását, fejlesztését biztosító erőforrások, lehetőségek. Motivált, tettre kész érintettek.

A feltételeket értékeljük úgy, hogy megvizsgáljuk milyen mértékben áll rendelkezésünkre. Minden esetben az ifjúságsegítő szakember (ÉN) szemszögéből vizsgálódjunk. Ha teljes mértékben megvan az adott feltétel, akkor a kiváló érték oszlopába (1) tegyünk egy jelet, ha részben áll csak rendelkezésünkre, akkor az elégséges oszlopba (2), ha pedig nem rendelkezünk az adott feltétellel, akkor a hiányzik érték oszlopába (3) jelöljünk. Amennyiben az elégséges és a hiányA5/19

Ifjúságügy – Ifjúsági szakma, ifjúsági munka Módszertani kézikönyv

zik oszlopban van jelünk, ott gondoljuk át, mit kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket a feltételeket is előteremtsük. A szükséges fejlesztői stratégiánknak ez képezheti az alapját. A fenti fejlesztési szükségletekből most készítsünk célokat. Olyan konkrét célokat, amelyek mentén mérhetően és értékelhetően tudunk dolgozni. A következő fejezetekben azokat az ismeret és kompetencia területeket írjuk le gyakorlati megközelítésben, amelyek nélkülözhetetlenek az ifjúságsegítő hatékony és eredményes munkájához, és amelyek segítségével a fentiek alapján kialakított egyéni ifjúságsegítői stratégia könnyen megvalósíthatóvá válik…

A5/20